Taracsökopekinográf

Tegnap Saci szólt, hogy menjek el Vele meg Sanyival megvenni a bicaját, mert nem szeretné egyedül megvenni, naná, hogy megyek. Reggel 8-kor felkeltem a zenéimre direkt, úgyhogy jól ébredtem. Aztán elment az idő, úgyhogy még elmosogatni sem tudtam reggeli után, rohantam (tekertem) is a Hősök terére találkozni velük. Persze elkéstem, ők már megvették a bringát. Úgyhogy kitláltuk, hogy akkor az első próbaút, vagyis felavatóút a Szigetre fog vezetni. Szinte végig az ton mentünk, sokkal jobb ott közlekedni, gyorsabban lehet haladni sokkal. Az autósok meg nem érdekelnek. Bízom abban, hogy még mindig a tenyerén hordoz az Isten. Persze sisakok már fogunk venni, nem szabad kísérteni a jó Sorsunkat. Meg fogok enni még napszemcsit, ami jól áll, bár kétlem, hogy létezik egyáltalán ilyen ezen a földön… És fogok még venni egyszer csengőt, mert azt szeretem, amikor csilingel a bringám, meg nem a pedállal kell tekergetős hangot kiadni, hogy a kóválygó gyalogosok lehúzzanak a bicikliútról. Viszont nem hajókürtöt fogok venni, hanem valami csengő hangú csengőt. Szóval ezek vannak egyelőre betervezve. Hosszú távon persze egy vidéki ház, tanya esetleg, állatok, legfőképpen egy szép ló, amivel napi szinten tudok foglalkozni. Annyira elmennék valami lovaglós helyre… Imádom a lovakat. Kiköltöznék a természetbe. Mondjuk itt sem panaszkodhatom, mert nagyon szép helyen lakom, a Sas-hegy lábánál, és itt szerencsére tiszta a levegő. Na kicsit eltértem a főcsapásról, ott folytatom, hogy a Margitszigeten kikötöttünk, ittunk vizet, és a nagy réten kifeküdtünk, és jót szórakoztunk, elvégre tök régen találkoztunk. Sanyit elhalmoztuk fűvel, Saci mutatott egy tökjó trükköt, amit bevettem, és itthon az öcsém is bevett, volt egy pár poén vicc, a csigásvonatosplaccsplaccsplaccs Van egy tökjó programom, ami így este megoldja, hogy ne vakítson a monitorom, meg a lámpát is mindenhol lekapcsolhassam. A monitor színeit megfordítja, a színeket kikapcsolja, fekete alapon fehér betűket tök könnyű olvasni. A billentyűzetbe meg bedugtam egy kicsi usb-s lámpát, ami csak azt világítja meg. Úgyhogy jóság. A Szigetről egy óra után továbbálltunk, mert Ők kitalálták, hogy menjünk fel a János-hegyre, fogassal, blöeee… Úgyhogy szépn elbicajoztunk a fogas végállomásához, ahonnan felmentünk a Széchenyi-hegyi végállomáshoz. A boltban vettünk extrudált kukoricarudacsot, vagy mit, és kiültünk a játszótérre egy réten, ahol a síelés szokott lenni. Útközben elterveztük, hogy gondolunk egy percet némán Ritára, aki vizsgázott, de ott fent a hegyen elfelejtettük. Persze a szándék a fontos. Meg a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Felmentünk a kilátó tetejére, ott is elvoltunk, majd legurultunk (62). Fényképezőt vittem, de ki volt merülve, mert bekapcsolódott valamikor… Most töltöm. De legalább nem váltam blendefüggő atkává, aminek örülhetsz. A hegy másik oldalán gurultunk le, nem szabadott tekerni semmit. Egy nagyon húzós részen mire sikeresen át tudtam löködni a bicajt, addigra a többiek már rég elhúztak. Aztán megvártak, de onnantól kezdve már tekertem is. Sacinak egyébként egész pofás kis bringája keletkezett, jó cuccokkal. Nekem szokatlan volt elsőre, de minden bringa megszokás kérdése. Az enyémet már öt éve használom, úgyhogy arról nehezen szoknék át másra. Kissé nehéznek találtam a vázát, ez van, plusz pár kiló hosszú távon számít csak. Szépjuhásznénál elváltak útjaink, Sanyival lezúztunk még a hegy fennmaradó részén, az is jó volt.Aztán hazajöttem. Holnap fogok marketingből vizsgázni, bár megpróbálom még reggel kidumálni, hogy kapjak plusz egy pontot a zh-mra, és akkor megvan a jegyem, nem kell pótolni. Jó lenne, de azért ma tanultam rá. Sokadszori elolvasásra kezdem amúgy felfogni, miről is szól ez a tárgy, és nem is olyan unalmas. Mondjuk közben elálmosodtam, úgyhogy aludtam egy órát, aztán folytattam. Lassan viszont elmegyek aludni, úgyhogy jó éjszakát!
Ui. Mégegyszer gratulálok Saci a bringához! Következő Minimal Mass-re eljössz Meg 6É futás-ra