Taxisokkal kapcsolatban a véleményem az, hogy bunkó módon vezetnek, sokszor (főleg bicajosokra nézve) balesetveszélyes helyzetet teremtenek, azt hiszik, hogy ők az utak császárai (pedig nem is, mert a bringások azok! 
) és ez feljogosítja őket a száguldozásra és szabálytalankodásra.
Általánosítani viszont nem szabad, mindig mondogattam, hogy azért biztos van köztük pár normális egyed, biztos csak a többség miatt alakult ki ez a nézetem. Viszont találkozni még sosem találkoztam normálisan közlekedő taxissal.
Egészen tegnapig. Állok már több mint egy perce a Budaörsi úti nagy kanyarnál a zebránál, már a fél bicajom lelóg az útra, vegyen már valaki észre. Persze nem. Jönnek, nem is gyorsan, de hogy az egyik előzékenyen megállna, hát azt már nem. Ilyenkor már úgy nagyjából tudom, hogy melyik az a kocsi, aminek a vezetője még véletlenül sem fog átengedni, taxisokra lélekben csak legyinteni szoktam, hogy na ő aztán tuti nem.
Mit ad Isten, megállt a taxis a zebrám előtt, SŐT! még át is dudált a másik a sávban nem is figyelő(…) vezetés közben telefonáló(…) nőnek, hogy talán meg kellene állni. A csaj kissé elpirult és gyorsan elrejtette a telefonját, lefékezett, én szépen megköszöntem a taxisnak az előzékenységét, és vidáman átslattyogtam a zebrán. Még ilyet, nem győztem csodálkozni!
Konklúzió: tényleg nem szabad semmiben általánosítani, kivételek mindig vannak, mégha ritkák is, mint a fehér holló. Lehet, hogy furán hangzik, de ez az apró párperces jelenet nagyon feldobott! Ilyen taxissal még sosem találkoztam, és örülök, hogy láttam egyet, aki tényleg tud úgy közlekedni, hogy másokra is figyel. Köszönöm szépen!
Nagy pirospontot a kedves taxisoknak!
