Dr. iPod

Többek között elkészültem végre a direkt iPod és iPhone javítással foglalkozó honlapommal. Kb. egy hét alatt sikerült ezt így összehozni, már amennyire időm engedte. Célom az volt, hogy végre legyen egy külön honlap az iPodos dolgoknak, ne pedig a Dev-en legyen.

Remélem sokaknak fog tetszeni! ;) Erre tessék, csak bátran!

Protected: Elég hülye nap

Ez a bejegyzés jelszóval védett. A megtekintéséhez add meg a jelszót:

Protected: Fáradt napok

Ez a bejegyzés jelszóval védett. A megtekintéséhez add meg a jelszót:

Elhavazós idők

Alig marad időm ide firkálgatni néha… Nem mintha erre oly sokan kíváncsiak is lennének. Egymás után jönnek a munkák, ide megyünk, oda megyünk, egyszóval elkezdődött a zsongás. Meg az egyetem, hogy a francba. Holnaptól koránkelés, bringázás (ami nem rossz), és döglés, némely esetben izgulás az órákon és zhkon. Pff. Bezzeg nyáron alig volt munka, most meg, hogy suli is van, ekkor jön mind. Na nem baj, nem panaszkodom, örülök, hogy van. És igyekszem megfelelni ezeknek a kihívásoknak egyszerre.
Tegnap kicsit rajzolgattam, aztán beszkenneltem az eredményt, majd elkezdtem az Illustratorral kihúzni a vonalakat, szó szerint “illusztrálni”. Eleinte alig ment, mindig elrontottam, de egy kis gyakorlás után úgy belejöttem, hogy igazán megszerettem ezt a programot, és biztos ezután többször fel fogom használni munkáim során, mert nagyon megkönnyíti az életet. Mint a Photoshop.
Azért egy picit már várom is az egyetemet, az ottani barátaim miatt, egész biztos, hogy megint jókat fogunk szórakozni is, meg együtt fogunk szívni a nehéz tárgyakkal meg határidős házikkal, amiket sehogy sem lehet megoldani. De majd amikor már csak emlékek lesznek ezek az idők, akkorra már csak a jó kalandok fognak megmaradni. Ugyanez van a gimnáziummal: mennyire idegesített, hogy mindenki az érettségivel fenyegetett, hogy tanulni kell, mag kellett járni mindenféle faktra, meg azért tanulni is kellett, aztán most már úgy gondolok vissza, hogy egy-egy zh vagy vizsga helyett inkább még egy párszor leérettségiznék, mennyire könnyű volt. Aztán egyszer majd lehet, hogy az egyetemre is így fogok visszagondolni. Vagy nem.
Ma voltunk Mamánál megünnepelni a névnapját. Elkezdtem olvasni egy könyvet Mikszáthtól, a Kíséstet Lublón címűt. Hatvan oldalig jutottam, amikor indultunk haza, úgyhogy kikölcsönöztem, és majd befejezem. Tetszik, szeretem Mikszáth és Jókai írásait. Nem jut eszembe, de talán majd te megírod kommentben, melyik az a mű, és melyikőjük írta azt, amelyikben van egy öreg úr, aki a város ura, és azt hiszi, hogy a középkorban él, és minden bolondságot csinál? Egyszerűen nem jut eszembe. Írd meg kommentben!
Ma ritka szép idő volt! A szél olyan tisztaságot csinált, hogy csak ámulam. Egészen mások voltak a színek, mint amiket eddig megszoktam. Csak néztem és ámultam. Annyira messze el lehetett látni, hogy a messze lévő hegyek úgy tűntek, mintha a szomszédban lennének. Csillogott minden, a felhők meg világítottak!
Na ennyi volt a mai firkálásom, nem tudom, mikor lesz majd időm írni. Kitartás! (Betartás :P )