A mai napom viszonylag értelmesen telt el, Sanyival megbeszéltünk 1-re egy bringás találkozót, hogy kicsit túrázzunk a hegyekben. Pont ugyanakkor értünk mindketten a Fogashoz, persze mindketten késtünk
Sanyinak kissé lestrapált a bicaja, Balaton óta nem tudta volna megcsinálni… A hátsó kereke fullnyolcas, a hátsó fék csak dísz, mert nem működik, az első féke meg picit gyenge, főleg a saras, sziklás lejtőkön… Fogaskerekűvel felmentünk a végállomásig, onnan eltekertünk a Normafáig, fel a kilátóba. Ott nézelődtünk, csináltunk egy csomó képet,
én panoráma fotózással is próbálkoztam, meglátjuk, tetszik-e. Csináltunk egy csomó sztárfotót is,
aztán ezt is meguntuk egy idő után, aztán indultunk tovább, mert nem ez volt az úticélunk ám
A hegy másik oldalán legurultunk (Igazából ezt nem érdemeltük meg, mert fogassal mentünk fel, ami csalás. Ezért még vezekelni fogunk, fel kell majd tekernünk mindenféle segédeszköz nélkül egyszer.
Aztán fogassal meg lemenni
) Szóval úgy emlékszem, hogy egy kiadós gurulás és fékezés után leértünk a Szépjuhásznéhoz, és ott bevetettük magunkat az erdőbe, ahol sikerült megtalálnunk az utat, amit Sanyi majdnem elfelejtett. Valahogy lejutottunk a SzépIlonához (még több gurulás…) (mindenki szép ezen a vidéken???)
Ahonnan az 56-os vonalát követve, kimentünk Hűvösvölgybe, onnan pedig a Hármas-határhegyi reptérre, ahol még mindig ott várt minket türelmesen ‘A Domb’. Hosszú történet, és le se írnám ide. beee
Jó negyedóra alatt sikerült is felmenni a tetejére, itt volt amúgy a tájfutóverseny célja még pár évvel ezelőtt, amit az Osztály csapata nyert (Sanyi, Tuky, Cs. Anna, én
) Kati néni elrontott egy célpontot, amit csak mi találtunk meg, a többiek feladták
Kicsit megnézegettük a Vöröskővár maradványait, itt is fotó, aztán megvártuk a naplementét, aztán még stílusos uccsó fotó A Domb-on, végülis pont két éve voltunk itt utoljára…
2005. február 4-én asszem. Mekkora szánkózás volt… De nem az az érdekes benne. Innen mindketten hazamentünk, félebéddel a hasamban 6-ra kicsit megéheztem, alig bírtam már a végén tekerni, olyan fáradt voltam…
Mentünk kb. 60 km-t, vagy lehet, hogy csak 50-et
Annyira jó, ma reggelre kinyílt a kaktuszom! Még soha életében nem virágzott szegényke, most megtette: íme a képek.
