Raleigh:Fixi!

Nagy nap a mai: mindegy :D Szóval úgy kezdődött, hogy ma volt egy kis időm, és kitaláltam, hogy megelőlegezem magamnak a Raleigh kerekét és megveszem ma, merthogy lett volna rá pénzem. Így hát elindultam hazafelé, miközben sűrűn hullt a hó Északpest irányába, pontosabban a Tél utca 143. szám alá, ahol lakozik a Matuz mester. Az ő honlapján néztem ki a Miche Primato Pistard pályaagyas kerékszettet, ami hiányzott a fixihez. Maga az agypár 15900 Forint, plusz a felnik darabja 6500 Forint, plusz a küllők ami olyan 60-80 Forint darabja (2×32 darab), namármost ez a kerékszett fűzéssel (ami volt egy órai munka) került 32000 Forintba, ami nagyon jó árnak mondható. Vettem még egy 17 fogú lánckereket, szóval az áttétel nem változott, kissé durva 52/17-es. (Ha a két szám hányadosa 3 fölött van, az már combosnak mondható… 52:17=3.0588 :D ) Aztán még szerencsére megkérdeztem, hogy ugye jók lesznek a mosatani gumiköpenyeim erre a kerekekre, hát sajnos azok 630mm-esek (egy régi holland szabvány); erre a felnire 622-es gumi való, szóval ráadás 2×1800 Forint külső gumira. Összesen 36600 Forint lett volna, de végül csak 35000 Forintot kért. Mondjuk ebben az is benne van szerintem, hogy papírt azt nem kaptam, haragszom is magamra, hogy elfelejtettem nyugtát kérni, de ezt nem nekem kellene kérni, hanem adniuk kellene alapból. Így naná, hogy belefér egy kis kedvezmény, ha nem is fizetnek áfát. Na mindegy. Ez rossz pont nekik.
Az alaphangulat amúgy kissé lenézős, bár az egyik srác eléggé segítőkész volt, 3-an voltak összesen.
Majd egyszer írok egy bejegyzést az eddig általam megismert bicajboltokról, eladókról, mert kell.
Na a hazaút az nagyon kemény volt. Az U lakatomra felfűztem mindkét kereket, szóval olyan 4 kilót vittem fél kézzel kitartva, fél kézzel kormányozva, és haladva olyan jó 10-15 km/h sebességgel… Mindezt Budapest másik feléből hazafelé. Néhány kiloméretenként kezet cseréltem (azaz áttettem a cuccot a másik kezembe), mert egyszerűen már zsibbadt és begörcsölt. Szal megszenvedtem én azért a fixiért ;) Annyira jó volt átérni a budai oldalra, aztán beérni az utcánkba, jajj. Kb. másfél óra alatt mentem 15-20 km-t.
Itthon persze nem nyugodtam, és neki is álltam átszerelni a kerekeket, majdnem minden gond nélkül ment, utálok belsőt cserélni, mindig csomót kell szórakozni a gumi lefeszítésével, ráadásul sebes is a kezem, jót tesz neki… Meg az a sok olaj. Mindig koromfekete kézzel megyek haza és nincs olyan hét, amikor ne lenne fekete akár csak egy napig a kezem. Ez van. Végülis én élvezem azt, hogy barkácsolok, alkotok, ügyesedek. Máskor majd kesztyű, de mindig elfelejtem.
A lényeg, hogy már sötét estére kész lett a Raleigh, újjászületett! Fekete kerekekkel egyszerűen annyira gyönyörű, hogy öröm ránézni. Mindenhol arányos, szép. Holnap éles tesztelés, bár ma sem bírtam ki, hogy pár háztömböt ne menjek.
ÉLETEMBEN MOST MENTEM ELŐSZÖR FIXIVEL! Érdekes. Klipszes pedál meg kell, megdupláz minden erőt.
Holnap majd a tapasztalatok!

Hazafelé, meg amikor vánszorogtam tök tehetetlenül Újpestről egyszercsak elmentem egy gazos rész mellett, és nem is vettem észre, hirtelen a fűből felpattant 3 nagy ugyanolyan kinézetű testvér kutya, és ugattak meg acsarkodtak, egyik el is kezdett futni felém, de szerencsére enm követtek, csak nagyon mérgesen figyeltek, míg el nem tűntem a következő kanyarban… Annyira de annyira utálom az ugatós, harapós, vicsorgós kóbor kutyákat, amik még agresszívek is… Kicsit megdobta ez az adrenalinszintemet, nem szeretem az ilyen halyzeteket, mit csinálnék ilyenkor? Ráadásul 3 ellen…

Na jóéjt, megúsztam.

Ma is haladtam

Ma kiszedtem mindkét kereket, délelőtt a hátsót, és kissé meglepődve tapasztaltam, hogy a hátsó tengely el van törve :D Mivel gyorszáras nem is volt nagyon észrevehető, mivel a tengelyben lévő csövön keresztülvezetett gyorszár tengelye még összetartotta az egészet. Csak mikor kiszedtem, hogy alaposan kipucoljam, akkor engedte el magát. Inkább ilyenkor derüljön ki, mint út közben. Új tengely 450 Forint. De ezt már délután vettem a jelenlegi kedvenc bicajboltomban a Bertalan Lajos utcától nem messze. 6-kor zár elvileg, 50-kor indultam otthonról, és épp elértem a zárás előtti pillanatokat. Segítőkész a srác. Utána meg órám volt úgyis.
Délelőtt is elmentem ebbe a boltba, csak akkor még nem tudtam a tengelyről. Vettem bandázst a majd még tervezett kormányhoz, 1450 Forint. Meg vettem még egy azaz egy darab küllőt a Magellánhoz, mert eltörött a hátsó kerékben egy. A szép az, hogy pont a racsni felőli oldalon tört ki, úgyhogy ha be akarom tenni majd az újat, akkor teljesen szét kell szednem a hátsó kereket. Ilyet még nem csináltam, de legalább ezt is meg fogom tanulni, hogy hogy kell. Egyelőre megpróbálom egy darabig kihúzni anélkül az egy küllő nélkül.
Bementem egyetemre is, mert egy kollégától vettem még egy nagyon jó kis Selle Royal nyerget, 2500 Forintért. A mostani bicómon is ugyanilyen márkájú van, immár kb 6-7 éve, és még mindig kényelmes. 2500-ért meg egy jó nyereg ajándék szinte. Meg vettem egy kis eszközt amivel a racsnikat lehet leszedni, igaz, még nem használtam, de valószínűleg kelleni fog. 500 Forint.
Itthon kiszedtem este az első kereket is, és jól megpucoltam, teljesen szétszedtem, kivéve a fűzést, ahhoz még nincs bátorságom. Egyszer viszont mindenképpen kiszedem egy kerékből az összes küllőt, és megpróbálom visszafűzni. Vannak jó kis leírások.
Igazából egy nyarat szívesen dolgoznék ilyesmi műhelyben. És ha tetszik, akkor többet is. Mindenféle barkácsolás, kézügyesség fejlesztés, mesterség.
Asszem ma már mást nem csináltam biciklik tekintetében :D
Amit még kell majd hozzá venni, és remélem ennyi minden már elég lesz: egy időfutam kormány, vagy egy országúti, amit én vágok le bikaszarv formájúra és fordítva teszem fel. Lehetőleg használtan és/vagy olcsón. Ja és persze két jó külső. Még most is a 30egynéhány éves külső gumi van rajta, kicsit kopott, meg el van öregedve az anyaga. Szóval tartósan már nem használható. Ennyit terveztem most rövidtávra. Ha meg kiismertem a jószágot lecserélem majd a racsniját egysebességesre, és a váltókat leszedem. Aztán meg hátsó agyat cserélek, újrafűzés és kész is a FIXI!!! Addig még sok víz lefolyik a Dunán.Rumli
Tegnap meg ma fenn a szobámban szereltem, és tökre megtetszett a dolog, nem kell kint fagyoskodnom, és ráadásul olyan rumli lesz a szobámban, hogy öröm nézni! Néha már tényleg jó. Ha kicsit van rumli, akkor az idegesít, de ha nagyon, az már tetszik. Megvan a maga varázsa.

Megint bringa

Ma folytattam a Raleigh mégnagyobb rendbe tételét. Leszereltem a két fékkart (nem is godolnád, mennyi alkatrész van benne!) és darabokra szedve jól kipucoltam. Majd összeraktam. Leszedtem a kormányról a bandázst, mert azt ki szeretném cserélni. Holnap veszek. Leszedtem még a láncát az új láncleszedőmmel, és kimostam higítóban, meg jól kidörzsöltem belőle minden mocskot, törmeléket, port. Kesztyűben munkálkodtam (egy idő után), mégis fekete mindkét mancsom. Holnap egy sráctól talán veszek egy jó kis kényelmes nyerget, meg ugye bandázst. Kormányt is nézni fogok, mert nem akarom az eredetit szétvágni.
Délután elmentem volna a Másikkal bicajboltba körülnézni, de az utca alján kaptam egy kedves defektet… Úgyhogy még volt egy kis munkám a bicajommal :P Közben azt is észrevettem, hogy az egyik küllőm el van törve. Úgyhogy lehet hogy a fűzést is megtanulom :D

Jó nap, vicces nap

A nap első felében semmi izgalmas nem volt, reggel korán fél órás késéssel beslattyugtam sziltan órára, egész végig figyeltem, mert azt kell, leadtam a házit, aztán hazajöttem. Aztán másfél órával később ismételten be, de előtte Ritával beszéltem, és jól kitalálta, hogy találkozzunk. A matekgyakorlatot végigszenvedtem, egyszerűen nem lehet követni a tanárt. Akkora segg alapból, és ehhez az jön hozzá, hogy ahelyett, hogy végigvezetne a feladat megoldásán, fejben egyszerre kiszámol öt lépést, néha firkál valami részeredményt a táblára, aztán végül felírja az eredményt. Én elhiszem, hogy milyen jó fejszámoló, meg mekkora logikája van már, de én matekból szeretném lépésenként átlátni a feladat megoldását. Mert így a mostani állapotomban, alig értek valamit. Én utálok minden kockamatematikust, ha ránézek egy ilyen emberre az jut eszembe (sztereotípiám, előítéletes vagyok ám!), hogy biztos egész nap a matek jár a fejükben, mittomén, ha felmegy egy lépcsőn, akkor az emelkedés szinuszát meg koszinuszát számolgatja, ha meglát egy labdát, rögtön eszébejut, hogy R-köb-pí-per-4 ugye, ha jól emlékszem, aztán minden a matek. Ezek nem emberek. Amúgy az arcában van valami nagyon furcsa. A szeme miatt, vagy a szja miatt, de olyan az egész arca, mintha üres lenne az egész tekintete, de ezt most komolyan. Vagy mintha a szemével nem nézne. Majd csinálok róla képet. Vá. Elegem van a matekból. Sziltanból legalább elmagyarázza eléggé a dolgokat a tanár, és kapisgálok is valamit. Meg az kézzelfogható, el lehet képzelni. Az meg a legdurvább, amikor egy lány megy el matematikusnak… Jobb dolga nincs? Na mindegy.
Aztán amint elszabadultam matekról, mentem is a Délihez, ahol némi késést leszámítva találkoztam végre a Ritával. A terv az volt, hogy mozi.Előtte még elmentünk pár helyre, fotót hívatni elő, meg számológépet javíttatni, aztán felmentünk a MOM-hoz, ahol először is Szokás szerint megnéztük az Apple boltot, és Rita végigtapizta az összes gépet :D Aztán felmentünk az emeletre, és ettünk mindketten gyrost pitában, nagyon finom volt, de nem valami olcsó, és még tudtam volna enni utána. Olyan filmeket adtak csak, amikhez egyáltalán nem volt kedvem. A megérzéseim soha nem csaptak be.
Persze végül Rita rávett, hogy azért nézzünk meg egy filmet: Agyő, nagy Ő! (The Heartbreak Kid). Na ezért mondtam, hogy a megérzéseim ugye… Ritka béna film, nagyon erőltetett, de mégis volt benne csomó poén. De így szinte előre lehetett mindent sejteni. Önsanyargatásként szívesen ajánlom mindenkinek. De annyira azért mégse szar. De beteg, és fájdalmas, vá. Ambivalens. 4/10.
Még délelőtt a városban száguldva elszakadt a váltóbowdenem, egyből leváltott a cucc, úgyhogy valahogy kievickéltem a forgalomból, és már csak visszafogottan tudok közlekedni a járdán. Nem tudok nagyobb sebességre váltani. Új bowdent már vettem, majd holnap befűzöm, ma már nem volt időm rá :D
Ja és azt sem szabad kifelejteni, hogy a film előtt, kaja után volt kb. két-két és fél óránk, és egy jó nagyot sétáltun ka környéken. Voltunk a régisulimák, körbementünk a gesztenyés parkban, mécsest gyújtottunk egy emlékműnél, mert találtunk, és volt nálunk öngyújtó. Meg nagyon sokat dumáltunk, és beszélgettünk mindenféléről. Kellenek ezek a találkozások ;)